Vizsga

A hallgatók a képzés végén záróvizsgát tesznek.

A záróvizsga feltételei: 

1. A képzés elvárt feltételeinek teljesítése (elmélet és metodika 1 nyári táborral összesen: 16 nap, 128 óra, 15 nap hospitálás a Rendszerakadémia oktatóinál, 12 nap tanulócsoport).

2. Írásos projektmunka leadása (terjedelem: minimum 8,  maximum 15 oldal.) Leadási határidő: legkésőbb a vizsga előtt 30 nappal.

A projektmunka ajánlott tartalma:

1.   Miért választottam a családállítást, miért kezdtem el tanulni? 

1.1. Önismereti motiváció          1.2. Szakmai motiváció

2.   Mit tett hozzá az életemhez?

2.1. Önismereti tapasztalatok  - 2.1.1. Egy saját téma állításának rövid ismertetése

2.2. Szakmai tapasztalatok  -   2.2.1. Egy saját állításvezetés rövid ismertetése. 

3.   Hol tartok most a módszer használatával?

3. 1. Önismereti tapasztalatok                                                            

3. 2. Szakmai tapasztalatok, kérdések...                                               

4.   Mire szeretném használni?

4.1. Szakmai kitekintés...               

2. Két önálló, a Rendszerakadémia oktatói által sikeresnek értékelt intervíziós, illetve szupervíziós állításvezetés.

A záróvizsga formája: egyéni szóbeli kollokvium, a projektmunka megvédése.
Értékelése: megfelelt/nem felelt meg. 
A záró bizonyítvány (diploma) feltételei: megfelelt minősítésű záróvizsga. 

A vizsgára egyénileg kell bejelentkezni. A vizsga időpontja előtt a hallgató köteles igazolni, hogy minden előírt oktatási, illetve hospitációs napot, tanulócsoportos foglalkozást és szupervíziózott állítást teljesített, és a projektmunkája megfelelt minősítést kapott. 

A vizsga díja: 12 ezer forint.

Vizsgakérdések:

1. A családállítás előzményei, kialakulása, fejlődésének állomásai, irányai. Bert Hellinger szerepe.  A rendszerállítás definíciója, és lépései.

2. Ismertesd példákkal a nyitott és zárt rendszerek jellemzőit az állításvezetés szempontjából. A rendszerek osztályozása létrejöttük, valamint működésük célja szerint. Sorold fel a családállítás alapvezető szociális törvényszerűségeit. 

3. Melyek az állításvezető beavatkozási lehetőségei? Részletezd az egyes intervenciókat, és azok célját.

4. Mi a különbség a Hellinger által bevezetett „sorsátvétel” (identifikáció) és a kontextus elcsúszás között. Fejtsd ki a Böszörményi-Nagy Iván által leírt láthatatlan lojalitás működési mechanizmusát. Mi az a transzgenerációs szolidaritás?

5. Mi a képviseleti érzékelés? Mi a különbség a primer, szekudner és átvett érzések között? Hogyan lehet a képviselők témához nem kapcsolódó érzeteit minimalizálni? Kinek és mi mindennek választhatsz képviselőket?

6. Miből következtetsz arra, hogy egy nem személy rendszerelem (filozófiai fogalom, tünet, stb.) átalakul, személlyé válik? Hogyan teszteled le, kivé, mivé alakult át?

7. Mik a lehetőségei egy állításvezetőnek akkor, ha elakadt az állításban, és pillanatnyilag nincs ötlete a folytatáshoz? Honnan ismered fel, és hogyan oldod meg, ha azt gyanítod, hogy az egyik szereplő saját témát is belevitt a képviseletbe? A provokáció, mint állításvezetői eszköz szerepe az állításokban.  

8. Mi a különbség a konstruktivista fenomenológikus és a „mezőre bízott”, passzív állításvezetési metodika között?

9. Kik tartoznak a családhoz, klánhoz? A családtagok „helye”, térbeli elhelyezkedése az állításokban. Párkapcsolat esetén mi a különbség a térbeli elhelyezkedés klasszikus és mai értelmezése között. Miért fontos a helyes sorrend a testvéreknél?

10. Írd le a Bert Hellinger által eltolódásnak, illetve kettős eltolódásnak nevezett jelenséget.

11. Mit jelent az állításvezető félelemnékülisége? Mit a szándéknélkülisége? Magyarázd el, hogy fér össze a konstruktivista metodika a szándéknélküliséggel? Milyen egyéb ismérvei vannak a jó állításvezetőnek? Mi az a vakfolt? Mi az állításvezető feladata?

12. Az állítási csoport megszervezésének lépései. Milyen témákat érintesz (miről beszélsz) mindenképpen a csoportok megnyitásakor, illetve hogyan zárod a csoportot, és miért?

13. Mit teszel akkor, ha egy részvevő azt jelzi, vagy a viselkedéséből arra következtetsz (ezt hogyan veszed észre?), hogy beleragadt a szerepébe?

14. A képviselő természetellenes testhelyzetet vesz fel, fizikai fájdalomról panaszkodik. Mit teszel? Hogyan kezeljük a képviseletben megjelenő agressziót?

15. Mit értünk megoldásorientált családállítás alatt? Mitől függ, hogy milyen állítási formát választasz?

16. Milyen praktikákkal tudsz felépíteni egy jó családállítási interjút? Hogyan kérdezel megoldásorientált családállítóként? Mi mindenre figyelsz akkor, amikor a klienssel beszélgetsz, dolgozol?  Mit kezdesz azzal a klienssel, aki nem tudja megfogalmazni a kérdését?

17. Sorold fel a Wilfried Nelles féle életfázis elmélet családállításban használt első öt szakaszát, és az azokhoz tartozó tudatállapotot. Fejts ki példákkal egyet ezek közül.

18. Miben hasonlít és miben különbözik a születésállítás a normál családállítástól?

19. Mit értünk a következő hellingeri szakkifejezés alatt: unter brochene Hinbewegung zur Mutter. Azaz a megszakított közeledés az anyához. Milyen élethelyzeti elakadások jelzik, hogy erről lehet szó? Hogyan használható például Wilfried Nelles életkör állítása oldásra az ilyen eseteknél?

20. Mit teszel abban az esetben, ha a kliensnek nincs semmilyen információja az eredendő családjáról? Melyek a legfontosabb szabályok, amelyeket mindenképpen betartasz, ha örökbefogadott gyerekkel dolgozol? Illetve örökbefogadó szülők a klienseid? Mire ügyelsz, ha patchwork családdal dolgozol?

21. Hol van a meg nem született, illetve korán meghalt gyerekek helye a családban? Mi az abortusz jelentősége a párkapcsolatban? A felelősség megosztásának dilemmája. Mi az „ikerállítás”lehetséges csapdahelyzete? Mi a különbség aközött, hogy a méhen belül elvesztett ikertestvér gyökérprobléma a kliens életében, és a között, hogy jelzőfunkciót tölt be?  

22. Hogyan dolgozunk a 0-18 éves gyerekek témáival?  A gyerekkori elakadások megjelenése és kezelése a felnőtt gyerek és szülő kapcsolatában. Mikor és hogyan teszel kivételt, ha szülő és gyerek egy csoporton belül szeretne állítani?

23. A fókusz definíciója. Mit értünk gyermek üzemmód alatt? A gyermek üzemmód, mint alapvető problémaforrás. Milyen beavatkozási lehetőségeid vannak állításvezetőként, ha azt tapasztalod, hogy a fókusz gyermek üzemmódban működik?

24. Mi az a családi titok? Milyen szabályok vonatkoznak erre? Hogyan keletkezik egy családi hitmondat? A mondatállítás fajtái, technikái. Mit nevezünk szisztémikus tartozásnak? Hogyan lehet kezelni a tartozási dinamikákat?

25. Betegség, tünetállítás esetén mi az, amiről mindig kötelező tájékoztatni a klienst? Mire jó a családfelállítás módszere az ilyen eseteknél? Sorolj fel speciális állítási fajtákat betegségek, tünetek háttérdinamikáinak feltárására.

26. A halállal kapcsolatos dinamikák a visszamaradók és elmenők szempontjából. Mondj példákat a megyek utánad, megyek helyetted, én jobban csinálom dinamikákra.

27. A belső team állítás forrása, eredete. Hogyan írsz le, mivel jellemzel egy belső team tagot. Mire kell ügyelned? Mikor alkalmazol belső team állítást?

28. Párkapcsolati állításoknál hogyan, milyen szereplőkkel indulhatsz el? Milyen alapvető dinamikák lehetségesek, ha nem működik a kapcsolat? Mi az állítás szerepe válások esetében? Mik a kötelező kérdések, ha a kliensnek valamiért nincs párkapcsolata? Mi az a projekció? Milyen új technikák és megközelítések léteznek a párkapcsolati problémák megoldására?

29. Mely esetekben nem vállalsz el egy állítást? Mikor utasítasz vissza mindenképpen egy klienst? Hogyan kezeled azt a helyzetet, ha a kliens esetleg felháborodik, megsértődik ezen? Mit tudsz tenni, ha a kliensed bezárkózik, nem hajlandó együttműködni? Mire következtetsz ebből?

30. Mi az az életstratégia állítás? Sorolj fel néhány lehetséges kérdést, életterületet, amelyek idetartoznak… Milyen különleges állítási fajtákat használhatsz a megoldásukra?

31. Mit teszel, ha családtagok, férj-feleség, szülő-gyerek, testvérek együtt jönnek állításra? Mi történik, ha csak egyikük szeretne állítani, és mi az eljárás, ha közös a téma? Mely esetekben nem esik egybe a kliens és a fókusz?

32. Miben különbözik az egyéni üléses állítás a csoportostól a kliens illetve az állításvezető szempontjából? Mit mondasz annak a kliensnek, aki a tanácsodat kéri abban, melyik formát válassza?

33. Mi a fedett állítás, milyen formái vannak, mi a célja – előnyök, hátrányok… Mikor alkalmazol fedett állítást?

34. Hogy kezeled azt a helyzetet, ha a kliens számodra idegen vagy nem elfogadható terminológiával fogalmazza meg a problémáját: például átokról, megszállásról, szellemekről beszél? Mi a KSE, azaz külső spirituális elakadás?

35. Hogyan mutatod be, mi az a szervezetállítás? Mire használható ez az állítási forma? A szervezetállítás szociális törvényszerűségei. Állítás közben nyilvánvalóvá válik, hogy a megbízód személyesen „érintett” a szervezeti témában, azaz valamilyen saját transzgenerációs, vagy kötődési dinamika is megjelenik. Mit teszel, hogyan mész tovább?

Menetrend
Főoldal / Vizsga