NEM a családállítás alatt történnek meg az igazán fontos változások. Ez a módszer azonban felszínre hozza, és megmutatja, mi az, ami tévedés, bevállalt, nagy energiákat elszívó, ám teljesíthetetlen feladat, mit próbálsz beáldozni csak ezért, hogy hűséges legyél a családi mintádhoz, milyen sablont gyártottál a párkapcsolataidhoz.

Azt mutatja meg, miért nem élsz olyan életet, amilyet szeretnél.

Feltérképezi a lehetséges utakat, és valódi döntési helyzetet teremt.

Ha ezt teszed, akkor azt kell bevállalnod érte.

Ha azt szeretnéd elérni, akkor ezt és ezt kell előbb elfogadnod, elengedned.

IGEN: ez nem passzív, nagyon is aktív folyamat, tenned kell a változásért, változtatásért.

Megerősíti a lelkedet és, hited ad. Minden problémád megoldódhat, feltéve, hogy valóban  szeretnél változtatni. Bizony néha tetten érjük azt a tudattalan rejtett hasznot is, ami rávilágít, lélekszinten nagyon is abban vagy érdekelt, hogy minden úgy alakuljon, ahogy alakul, még akkor is, ha azt tudatosan problémaként éled meg.

Példa erre: amennyiben az a női (családi) minta, hogy a szülésbe, születésbe bele lehet halni, azaz vagy az anya vagy a gyerek élete veszélybe kerülhet, és emiatt tudattalanul félni kezdesz a teherbeeséstől, netán úgy védekezel, hogy olyan férfiakat (nős, nagyon távol él, túl fiatal, aki családalapítás helyett még élni akar, túl öreg, akinek megvan a maga kialakult élete, és ezen nem kíván változtatni, stb.) vonzol be magad mellé, akikkel tuti biztosan nem jutsz el a házasságkötésig, és gyerekvállalásig.

Azzal jössz el a családállítási csoportba, hogy szeretnél végre egy szép, boldog, beteljesülő párkapcsolatot. Erre kiderül: az a rejtett hasznod ezekből a viszonyokból, hogy a nem választható férfiakkal biztosan elkerülheted a számodra tudattalanul nagyon félelmetes terhességet.

Milyen változásokat hoz a családállítás?

Meg tudod végre fogalmazni, mire vágynál. Elkezdesz reális célokat kitűzni, és döntéseket hozni, felelősséget vállalni. Lesz stratégiád, és taktikád az életedre. Azaz: képes leszel a sorsodat a kezedbe venni.

Ez a felnőtt lét szabadsága.

Fogalmazhatnék úgy is: végre élni kezded a saját életedet.

Ez pedig a boldogság alapköve.

A családállítás tehát a tudattalanban ható folyamatokat hozza felszínre. A fontos összefüggések, téves kötődések megtalálása bizony meghökkentő, megrázó, ám ha valaki ilyenkor (az állításnak ebben a fázisában) sírni kezd, én mindig megkérdezem az illetőtől, vajon most kit sajnál? Netán saját magát? Na de miért is? 

Fájdalmas, de fel kell ismernie: azon, ami már megtörtént nem tud változtatni. Ha rossz gyerekkora volt, azzal együtt kell felnőttként élnie, nem sajnálhatja magát a szülei miatt sem (bárcsak jobbak, szeretőbbek, kedvesebbek lettek volna), hiszen épp erre a két emberre (pont erre az apára, és pont erre az anyára) volt szükség ahhoz, hogy éppen ő jöjjön a világra. 

Amikor oldjuk a kötődéseket, elvarrjuk a szálakat, megmutatjuk a jövőbe vezető utat, akkor már helye van a sírásnak. Ezek az elengedés, felszabadulás, megtisztulás pillanatai és könnyei.

Viszont mindig óva intem a családállítással ismerkedőket, és a módszerbe beleszeretőket attól, hogy elkezdjék magukra húzni a családi rendszerük összes történetét. Csakis onnan indulunk ki, hogy mi az a probléma, kérdés, ami jelen időben, saját jogon foglalkoztat téged. Min szeretnél változtatni, mi az, ami zavar… stb. Innen vezetjük vissza a szálakat a múltba, a felmenőkhöz.

A családállítás épp azt mondja ki, hogy a nehéz sorsú családtagjaink nem hatnak ránk automatikusan, csak akkor kezdünk el igazodni hozzájuk, ha beleavatkozunk bizonyos folyamatokba, ha nem becsüljük meg azt, amit tőlük kaptunk, ha ellenükben pozícionáljuk magunkat.

A családállítás nézőpontja: élek, ez tény. Felnőttem, tehát volt(ak), aki(k) ezt lehetővé tette(ék) (etetettek, ruháztak, iskoláztattak), ez is tény, mivel mindez múlt idő, azaz megtörtént. Akkor mostantól minden rajtam múlik.

A családállítás azt tudja megmutatni, miért nem sikerült elindulnod eddig a saját utadon. Azt láthatod, érezheted meg a segítségével, milyen, ha az egyik utat választod, milyen, ha másikat. Mit ad és vesz el az egyik, mi kell a másikhoz.

Olykor mindent attól tesszük függővé, mi van a múltunkban. Azt hisszük ugyanis, ha ott valami elromlott, nem teljesült, akkor nem léphetünk tovább mindaddig, amíg be nem váltjuk, meg nem kapjuk, ki nem javítjuk azt. Biztosra is szeretnénk menni egy kicsit, nehogy még egyszer megismétlődjön mindaz, amit nagy nehezen éltünk túl, ami fáj, ami hiányzik. És persze biztosítékot várunk arra is, hogy velünk nem történhet meg mindaz, amit a felmenőink megéltek, kibírtak.

Vedd tudomásul a rosszat, ami netán kijutott a gyerekkorodban, tanulj belőle, erősítsen, rakd el a fontos tapasztalásokat, ám nézd meg azt is, amit cserébe kaptál. Életet, és a boldog, más minőségű felnőtt lét esélyét. Ezt már csak te ronthatod el magadnak.

A családállítás épp azért hatékony módszer, mert meghagyja a kliensnek a döntés és a cselekvés szabadságát. 

Ha csatlakoznál a képzésünkhöz, még megteheted.

Jelentkezz itt: federer@rendszerakademia.hu