A szakmai előzmények

A rendszerállítás nem tekinthető homogén módszernek, sokkal inkább több, családterápiás, filozófiai, szervezetfejlesztési technika szintézisének. Szakmai alapfilozófiáját a Böszörményi-Nagy Iván féle kontextuális terápia alapvetései adják: transzgenerációs szolidaritás, adok-kapok, rendszerszemléletű megközelítés, belátás, láthatatlan lojalitás. Említést érdemel még Moreno – pszichodráma, Virginia Satir – családrekonstrukció, szoborállítás, Thea Schönfelder – szimbólumok térben elhelyezése, Milton Erikson – éber transz, stb.

A rendszerállítás kialakulása, elnevezések

A módszert Németországban kezdték el tömegesen alkalmazni a 80-as években.  Bár – a közhiedelemmel ellentétben – nem Bert Hellinger találta ki a családállítást, elterjedését, világsikerét valóban neki köszönheti. Sok országban, köztük Magyarországon még ma is a (téves) Hellinger-terápia, vagy Hellinger módszer a legelterjedtebb elnevezés.

A módszer tudományos megítélése vegyes, nem állnak rendelkezésre egzakt tudományos bizonyítékok a hatásmechanizmusát illetően. Folynak neurológia kutatások a tükör-neuronok és a családállítás összefüggéseit illetően, de igazi áttörés még nincs. Bert Hellinger szerint a módszer ebben a tekintetben ozmotikus, azaz a gyakorlati eredmények húzzák maguk után az elméleti kutatásokat.

Rendszerállítás

 A különféle, rendszerszemléletű képviselővel dolgozó, képviseleti érzékelésen alapuló állítási technikák gyűjtőfogalma.

Családállítás

Alapvetően a Böszörményi-Nagy féle transzgenerációs-, kötődési- és láthatatlan lojalitásból fakadó elakadásokat, viselkedési zavarokat célozza meg.

Életstratégia állítás

Az egyén és a szervezet viszonyával foglalkozik. Egyidejűleg két síkkal (egyéni – családállítás, és szervezeti - szervezetállítás) dolgozik. Tipikus kérdések: Vállalkozó legyek, vagy alkalmazott? Melyik iskolába írassam be a gyereket? stb. Az elnevezést, illetve a technikát (Ifj.) Csurgó Sándor használta először Magyarországon, és innen terjedt el külföldön is.

Szervezetállítás

A családállítás terjedésével, és népszerűvé válásával – ahogy a tapasztalatok gyűltek - megfogalmazódott a kérdés, hogy más rendszerekre - szervezetekre alkalmazható-e ez a módszer. A 80-as évek második felében, Hellinger munkájával párhuzamosan megjelent egy, a szervezetállítás közvetlen elődjének tekinthető módszert alkalmazó intézet, a Carmel Institute for Family Business Ruth Mcclendon és Leslie B. Kadis vezetésével, amely családi vállalkozások problémáira specializálódtak, különös tekintettel a generációváltás nehézségeire. Németországban az első hivatalos szervezetállításra 1995-ben került sor, az első, a témával foglalkozó könyv 1998-ban jött ki.

A szervezetállítás önmagában is gyűjtőfogalom. Ide tartozik a nonprofit szervezet, intézmény (óvodák, iskolák, alapítványok) állítása, az üzleti állítás, a menedzsment állítás, amely igazgatósági tagok, a menedzsment részvételével, speciális szabályokkal, általában stratégiai döntések előkészítését, a következmények modellezését szolgálja. (Kidolgozója Claude Rosselet és munkacsoportja.)